Szent Orbán-kápolna

Szent Orbán-kápolna

Alapítva: 1700-as évek vége
Titulusa: I. Szent Orbán pápa
Búcsú napja: május 25.

Marcali települést először 1274-ben említi egy okirat. A török idők után 1722-ben szervezték újjá a plébániát. Az anyakönyveket 1724-től kezdve vezetik. A Szent Orbán-kápolnát az 1700-as évek végén építhették. Mai formáját 1866-ban nyerte el. 1883-ban egy bírósági rendelkezés a kápolna birtokainak jövedelmét az egyház javára ítélte. Vagyonát ettől kezdve a plébános és a kápolnagondnok kezelte. Megállapították ekkor, hogy a búcsúval összekötött vásár évenként 50-60 forint jövedelmet hozott a kápolnának.
Az első világháború alatt, katonai intézkedésre leszerelték a kápolna harangját is. Az Orbán-kápolna új, 44 kg-os harangját 1926. február 7-én, a délutáni litánia után, körmenetileg vitték ki a hegyre, ahol C. Rejőd Tibor p. kamarás, az Ecclésia igazgatója tartott ünnepi beszédet, majd utána történt meg a harang felszerelése.
A rossz tetőzetet 1932-ben hozatták rendbe, továbbá kívül-belül restaurálták, valamint lemeszelték a kápolnát, ezen kívül még az ajtókat és ablakokat is újrafestették. A II. világháború végén hosszan tartó súlyos harcok folytak Marcaliban és környékén. A front elvonulása után Kőszeghy Antal plébános végigjárta és felmérte a marcali templomok állapotát. Benyomásait 1945. április 15-én a plébánia Historia Domus-ában jegyezte le: „A Szt. Orbán hegyikápolna tornya lelőve, az épület sérült, ablaktalan.” A pusztítások nyomait csak lassú ütemben tudták eltüntetni.
1966-ban dr. Lukács István plébános a kápolna szószékét beszállíttatta a plébániatemplomba. Az Orbán kápolna ablakait 1967-ben javíttatták ki Vörös asztalossal, sőt kívülről még farostlemez-védőket is fel kellett szerelni a kődobálók ellen. A teljes tatarozást 1968 májusában 4.988 Ft 20 fillér költségen végezték el, amiből 900 Ft volt a tető kijavítása. Cserepet a plébános a plébánia-templomtól hozatott. Sok kőműves, főleg Bejczi István dolgozott társadalmi munkában. A befejező munkálatokban Szabó Antal is közreműködött.1971. május 30-án, Pünkösd-vasárnap dr. Lukács István plébános megáldotta a Szent Orbán-kápolna előtt elhelyezett keresztet.
A kápolna körüli területből 1982-ben 440 m²-ert eladtak a környező telektulajdonosoknak, akik az épület nyugati felén kocsibejárót létesítettek, a megmaradt részt bekerítették drótkerítéssel, és vaskapuval lezárták. A kápolnát Révai József plébános saját pénzéből, 150.000 Ft költségen restauráltatta 1985-ben. A búcsút és a kívül-belül felújított kápolnát Szentháromság vasárnapján áldotta meg a plébános nagy hívősereg jelenlétében.
Az újabb külső felújítás 1993-ban kezdődött 1,1 millió Ft költségen. Majd immár Kiss Iván plébános idejében, 1994 tavaszán, a belső felújítással folytatódott. A munkát Király Jenő szervezte meg. Igen sok segítség érkezett a hívektől társadalmi munkában és adományokban. Laki István végezte a kőműves munkákat. Egy magát megnevezni nem kívánó hívő adománya lehetővé tette, hogy az Orbán-kápolna képét is restaurálni lehessen.
2001. október 4-én kezdődött a kápolna vakolatának lekaparása, majd a falak szigetelése. A festési munkák 2002. április 29-én indultak meg. A teljesen felújított Szent Orbán-kápolnát május 21-én Balás Béla püspök áldotta meg. Király Jenő templomatya irányításával 2005. május 6-án elbontották a régi téglaoltár egy részét, hogy a plébániatemplomból átszállított fa-oltárt el tudják helyezni. Május 13-án asztalosok új dobogót készítettek az oltár köré.
2009. szeptember 6-án első ízben tartottak termény-betakarítási hálaadó szentmisét. A hívek szép számban hoztak különféle terményeket, mellyel több asztal is megtelt. A szentmisét Kiss Iván c. prépost, esperes-plébános celebrálta a kápolna előtti szabadtéren.

 

A kápolna védőszentje: I. Szent Orbán pápa (222 és 230 közt)
Ünnepe: május 25.

Legenda: Szent Cecília vőlegényét, Valerianust Orbán keresztelte meg. Ugyancsak ő temette el Szent Cecíliát. Ledöntötte a bálványokat. Megparancsolta a lelkészeknek, hogy a kehely és a paténa ezüstből vagy aranyból készüljön. A római származású Orbánt és társait lefejezték.

Patronátus: Németországban, mivel ünnepe egybeesik a szőlők művelésének befejező ünnepével, a XIII. század óta a vincellérek patrónusa [ez valószínűleg a langres-i Orbán püspökről (V. szd.) hagyományozódott Orbán pápára]. Segítségét kérik fagyveszélyben.

Tisztelet, kultuszhely: Bizonytalan, hogy sírja Rómában, a Szent Callixtus-katakombában volt-e. Földi maradványait I. Paszkál pápa 819-ben átvitette a Szent Cecília-templomba.

Néphit: Orbán-nap a középkori német jog szerint a megművelt szőlőkből származó jövedelem bevallásának határideje. Igen sok népszokás ismeretes mezőgazdasággal kapcsolatban, sok kérő körmenet, Orbán-lovaglás, Orbán-figurák megmártása a patakban, Orbán-ajándékok (az Orbán-kenyere szokásból), bor és egyéb termékek formájában szokásos a Rajna vidékén az öregeknek és betegeknek (1945 után újjáéledt). Időjárási fordulónap, ha süt a nap Orbán napján, az a bort jó évjáratúvá teszi.

Források:
– Marcali Plébánia Historia Domus I. kötet (1878-1939)
– Marcali Plébánia Historia Domus II. kötet (1940-2008)
– Marcali Plébánia Historia Domus III. kötet (2008-tól)
– Szentek Élete

Összeállította: Kiss Kálmán